Ezúttal egy rövidebb energiaállításból vontam le következtetéseket, a megérzéseimre hallgatva. Semmi sincs kőbe vésve, hiszen az Univerzum folyton változik, ezért azt javaslom, hogy ennek tudatában olvasd az írást.
Előzmények itt: http://kalandor-no.blog.hu/2015/11/25/hogyan_tovabb_vilag#more8107640
Szereplők: USA, Média, Menekültek, na meg az Abszolút Isteni Igazság.
USA: Visszaáll az eredeti, előző állításban elfoglalt helyére, de úgy érzi sokkal gyengébb. Elesettnek érzi magát.
Menekültek: A szereplő úgy érzi, inkább letérdelne. Megtört, gyenge és fáradt.
Beteszem az állításba az Abszolút Isteni Igazságot, aminek hatására a menekültek az USA felé közelítenek, mert irritálja őket. Az USA "el van vele", mivel kellőképpen távol érzi magától (Hát igen, bizonyosan nem véletlenül).
Média: A szereplő a gyomrát érzi (a félelmek lakhelye), amint beáll az energiamezőbe. Az USA kicsinek látja őt, és a média saját magát is inkább gyereknek érzi, aki szeretne felnőni. A menekültek a médiát pozitívnak látják.
Bekerül Szíria az állításba, ezúttal egy párna fogja szimbolizálni. Az USA szerint nem jó helyen van (Lehet, hogy az útjában?) A menekülteket játszó szereplő úgy érzi, hogy Szíria az erőterébe mászik és agresszív.
A médiát a párnára ültetem, próbaképpen, aminek hatására azt mondja: "Jó a párna fölé kerekedni." (Kell ezt kommentálni?) Az USA viszont ennek hatására védtelenné válik, majd hirtelen személyes folyamat indul el a szereplőben. A következő megerősítésekkel/feloldó mondatokkal segítem őt:
"Nekem mindent kontrollálnom kell".
"Támadhatónak érzem magam."
"Megengedem magamnak az érzéseimet". Ezen a ponton túl a szereplő édesapjának meggyászolásával foglalkoztunk.
A menekült közben úgy érzi, hogy visszament oda, ahonnan elindult. (Vajon ez mit jelenthet? Talán úgy érzik, felesleges és értelmetlen volt ez az egész vándorlás?)
A média szeretne felállni, de a melankólia és a hidegség, ami Szíria helyén ülve elönti, erősebbnek bizonyul. "Kicsinek és elfeledettnek érzem magam". (Azt hiszem mára mindenki tudomásul vette, hogy Szíria megsemmisült).
Ha az USA-ra néz 3 évesnek érzi magát, ha a menekültekre, akkor 5-nek. Itt ismét elindult egy személyes folyamat, melyben az USA játssza az apát, a menekültek az anyát. A szereplő mindezt apunak mondja, de érdekes lehet: "Akarom, hogy egyenrangú félként kezelj!" (talán a média érzi, hogy mennyire az USA befolyásoltsága alatt áll, és szeretne függetlenedni?)
"Jóslatok" és következtetések:
"Mindent kontrollálni akarok" - mondja az USA, egyben rádöbbenve arra, hogy ez nem lehetséges. (Amint képes vagy kimondani az igazságot, ezzel egy időben a konfliktus feloldódás is elindul, bármiről is legyen szó). Az USA képviselője érzelmileg közelebb került önmagához, ki meri mutatni gyengeségét, lágyságát, magabiztosabban mutatja az érzelmeit.
A média képviselőjében nagy áttörés megy végbe: a színtiszta, Abszolút Igazságba kapaszkodik a folyamata végén, reméljük ez egy igazabb, hazugságoktól mentesebb médiát fog eredményezni.
Menekültek: Egy személyes folyamaton keresztül ismerkedik az agressziójával, és a végén kap egy csomó női energiát.
Várható események a világban:
Mivel az USA ráébred, hogy nem tud irányítani mindent, ezért némiképp kicsúszhat a világ irányítása a kezéből, így talán mások is több szerephez jutnak. Átmeneti nagyobb káosz és zűrzavar - igen ennél is nagyobb! - lehet a következmény.
Valószínűsíthető, hogy egyre több csatornán az igazságot fogjuk látni és a "klasszikus", csőlátást erősítő, hazudós média ereje csökkenni fog. Ez jó hír.
A menekültek részéről könnyen előfordulhat, hogy több agresszív megnyilvánulásról fogunk hallani, ezzel együtt azonban eljuthatnak egy pontra, amikor úgy érzik, hogy a szó legnemesebb értelmében összeomlanak, egyszerűen elfáradnak attól, ami eddig volt, és azt szeretnék ha végre - anélkül, hogy politikai eszköznek használnák őket - tényleges befogadásra lelnének vagy hazamehetnének. Eddig játszották a szerencsétlen áldozatot, de könnyen előfordulhat, hogy még agresszívebben és manipulatívabban állnak majd ki alapvető jogaikért. A kétségbeesés vezérli őket.
Felejtsük el a terrorista szövevényes meséket. A terroristák repülőre és tömegközlekedésre ülnek, és azonnal lecsapnak. Akik be akarnak épülni, azok gyakorlatilag láthatatlanok és rengeteg segítséget kapnak ahhoz, hogy elérjék a céljukat. Nem kell nekik több ezer kilométert gyalogolni. A menekültek többnyire ártatlan, tudatlan emberek, akiknek egyrészt az otthonait valóban bombázzák, másrészt a háttérből manipulálják őket, harmadrészt éhesek. Szó szerint.
Ha tetszett örülnénk, ha megosztanád, az F betűre kattintva. Köszönjük!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.