Kérdezte kétségbeesetten tőlem a bazáros, aki éppen beinvitált, hogy meghívjon a szokásos almateára. Megjegyzem, már megint nem ott vagyok ahol lennem kellene, nem ott vagyok, ahova menni akartam, de valami bevonzott a bazárba.
...
„Szeretnék elmenni veled táncolni”
– közvetíti az üzenetet a mosolygós, kedves kis szakállas fiú ikszedik rokona, aki valószínűleg 5 perccel ezelőtt nézte meg a Google fordítóban, hogy mondják ezt angolul. Végül is mindegy. De az van, hogy én meg kérdezni szeretnék: „Hány éves vagy, édes kisfiam?” „Huszonnyolc” – hangzik a válasz. Jól tippeltem. Azt persze nem tudom, hogy miért vagyok az ajánlaton meglepve, amikor előző alkalommal én ...
Végre eljutottam odáig, hogy beüljek egy kávézóba írni Antaliában – két hónapos itt tartózkodás után. Megjegyzem, nem a legjobbat választottam, így még keresgélnem kell tovább azt a bizonyosat: ahol a hangulat is igazán törökös, motiváló a nyüzsgés, olcsó, valamint a fülem sem fagy le a légkonditól vagy a ventillátortól.
Jó nagy levegő. elkezdem. Legegyszerűbb, ha az elejéről.
Az úgy volt, hogy …
… évek óta arról ...
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
